Köszöntelek a blogomon!

Ezt a blogot a modern eszközök a pedagógiában című kurzushoz hoztam létre. Célja, hogy a félév során, különböző modern eszközök segítségével megvalósított feladataimat ezen a felületen rögzítsem. A feltöltött anyagokat a Produktumok és reflexiók fül alatt találod, míg a Tanári filozófiák címszó alatt a különböző feladatokról kialakult véleményem, és benyomásaim olvashatod.

Kellemes böngészést!

Információs társadalom és oktatás, az oktatási kultúra változása

reflexió

A következőkben egy általam megtekintett, és érdekesnek talált videót fogok bemutatni, Ollé János 2014 februárjában megtartott előadását. A tanár úr az információs társadalom fejlődéséről és oktatásra tett hatásáról beszélt, és mutatott ábrákat, statisztikákat.

Az előadás hallgatása során számos új, eddig számomra ismeretlen fogalommal és technikai megoldással ismerkedtem meg. Mielőtt az előadás tartalmáról írnék, meg kell említenem, hogy maga a videó is egy technikai újításnak köszönhetően létezhet. Néhány évvel ezelőtt még nem volt elképzelhető, hogy egy egyetemi előadást olyan jó minőségben rögzítsenek, hogy képileg és hangilag is élvezhető legyen visszanézéskor. Talán pár évtized múlva helyettesíthetik az egyetemi előadásokat a videó megosztó portálok?

Az előadás első perceiben rögtön egy számomra új ismerettel találkoztam: ez a Gartner Hype-görbe. Ennek lényege, ha bármilyen technikai újítás jelenik meg, mindig ugyanazt az utat járja be. Megjelenése esetén óriási a társadalmi elvárás, és ez az oktatásban is megjelenik. A tanár úr is említi, hogy ilyenkor megfogalmazódnak olyan gondolatok, hogy vége az unalmas tanulásnak, az emberek egymástól tudnak tanulni a hozzáférhető információk által.  Az elvárások által a megjelent dolog eljut a csúcsra, azonban kiderül, hogy a nagy elvárásoknak nem tud megfelelni, és ekkor megindul nagyon gyorsan a bukás, mélypont felé.  Az előadó úgy fogalmaz, a társadalom rádöbben, hogy a technika által nem lehet a földi problémákat megoldani, az éhezést megszüntetni, tehát elterjed az általános vélekedés, hogy ez az egész nem jó semmire, és csak árthat nekünk.

Szerencsére a bukás után mindig következik egy racionális emelkedés, az emberek túljutnak a csalódáson, megtapasztalják, hogyan lehet ezeket a technikai eszközöket használni, egyre több mindenre használjuk és egy lassú növekedés indul be. A Hype- görbét szemlélve érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen eszközök vannak jelen pillanatban a hatalmas várakozások, elvárások szintjén, és melyek azok, amik még a görbe alján sincsenek?

Az előadás folytatásában az információval kapcsolatban hangzottak el gondolkodtatásra késztető mondatok. A technika nyilván megjelenik az oktatásban is, a diákok gyorsabban, és több információhoz juthatnak hozzá, mint akár 5-10 évvel ezelőtt. Elhangzott hogy több információt kellene feldolgoznunk, mint amennyi időnk van. A rengeteg adat, szöveg közül nagyon nehéz a lényegeset, és tudományosan megalapozottat kiszűrni, hiszen például a wikipédián és ehhez hasonló oldalakon ellenőrizetlenül jelennek meg az írások. További nehézséget okozhat, hogy a tanárok sem tudják megfelelően használni a technikát és az internetet. A digitális bennszülöttek korosztálya könnyen eligazodik a különböző közösségi oldalak, videó- és fájl megosztók világában de egy „idősebb” 35-40 éves pedagógusnak ez már problémát jelenthet. Úgy gondolom, a tanároknak továbbképzések, tanfolyamok által kellene segítséget nyújtani, hogy a technika hasznos oldalát megismerhessék.

Az információ megosztásával kapcsolatban került elő az információféltékenység fogalma. Úgy gondolom, ez egy olyan jelenség, amely az élet számos területén megjelenik, nem véletlen, hogy ez alól az intézményesült oktatás sem kivétel. Az emberek nem osztják meg egymással azt, amin órákat, napokat dolgoztak, sajátjuknak vélik, és nem motiválja őket az, hogy ezzel segíthetnek másoknak.  Az egyetemen és gimnáziumban is megfigyelhető, hogy a tanárok sokszor mondják egy-egy ppt-re vagy órán megtekintett ábrára, hogy nem adhatják oda, amit tudnunk kell, jegyzeteljük le. Ez a tudásféltés megjelenhet ugyanígy egyetemi hallgatók és diáktársak között is. Véleményem szerint az információ megosztása az egyik alapja az eredményes közös munkának, amire nevelni akarják a társadalmat, de ha a másik oldalról nézem, el tudok képzelni olyan esetet is, mikor a megosztás megtagadása indokolt lehet. 

Az előadás hallgatása közben már gondolkodtam, saját digitális kompetenciáimról mit tudnék írni. Viszonylag fiatal korom ellenére nagyon sok olyan információmegosztó oldal, digitális tanítási eszköz létezik, amelyek használata számomra is nehézséget okoz. Úgy gondolom, talán bizonyos kor felett az átlagember már nem vágyik arra, hogy minden újítást kipróbáljon. A legnépszerűbb közösségi oldalnak aktív felhasználója vagyok, de például ennek a blognak az elkészítése során már problémákba ütköztem, számos, ma is népszerű alkalmazást pedig nem ismerek. Mikor elolvastam a modern eszközök a pedagógiában kurzus tematikáját, egyből arra gondoltam: végre, ezeket is megismerhetem! Érdeklődéssel várom, hogy a félév végére mennyit fogok fejlődni!

Idővanalak, szófelhők

Ezen a héten az óránk témája az volt, miként lehet kicsit kreatívabban, a szokásostól eltérően megjeleníteni a tananyagot, hogy az a diákok számára is érdekes legyen. Ennek az egyik módja a szófelhőkészítés. Úgy gondolom, ez egy nagyon egyszerűen kivitelezhető módszer, az interneten több ingyenes szófelhőkészítő program található, amelyekkel nagyon látványos és megjegyezhető produktumok készíthetőek. Én a Tagxedo oldalt használtam, aminek egyik nagy előnye, hogy nagyon könnyű használni, sokféle sablon közül lehet választani. Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy beírjuk a szavakat egy négyzetbe, és az alkalmazás elkészíti nekünk szófelhőt.

Az itt látható szófelhőn Ady Endre Héja nász az avaron című verse  olvasható. A szófelhő formáját a vers témájához igazítottam, ezáltal sokat lehet segíteni a diákoknak, akik a vizuális ingerekre nagyon érzékenyek.

A következő szófelhőt nyelv és beszédfejlesztő tanárként is tudnám alkalmazni, ez ugyanis egy asszociációs játék. A feladat lényege, hogy egy madárformájú szófelhőt készítettem, ahol a felhőt alkotó szavak mind valamilyen kapcsolatban állnak a madárral. Ilyen feladatot a gyerekeknek házi feladatnak is fel lehet adni, például megmondjuk nekik, hogy egy megadott sémához találjanak ki fogalmakat. Ez a feladat nagyon jól használható szókincsbővítésre, illetve a fantáziájuk fejlesztésére.

Szófelhő mellett érdekesebbé teheti az órát egy jól megszerkesztett idővonal is. Ennek a hasznát főképpen történelem órán lehet érezni, de magyarórán is segíthet az adatok felidézésében. Az interneten fellelhető idővonal-készítő alkalmazások nagyon sok alternatívát nyújtanak, mindenki megtalálhatja a neki leginkább tetsző felületet. Én a timetoast.com oldalt választottam, ami letisztult felületével nyerte el a tetszésem. Ennek egyik hátránya, hogy angol nyelvű, de úgy gondolom, minimális angoltudást igényel, így szinte bárki tudja használni. Az idővonalunk dátumait képpel, évszámmal, címmel és szöveggel is elláthatjuk, így nagyon áttekinthetővé válik. A feladatom megoldásakor egy nagyobb problémába ütköztem, a dátumok beírásánál. Első problémám, hogy csak hónappal és nappal ellátva lehet dátumot beírni, a másik hiányossága, hogy nem tudunk -tól/-ig intervallumokat beírni. Ezek ellenére hasznos idővonalak készíthetők, én magam a részéről Petőfi Sándor életútját, életének fontosabb pontjait mutattam be. Idővonalam a következő linken érhető el: http://bit.ly/1dxqEvn

Socrative

A következő bejegyzésemben egy nagyon érdekes, számomra eddig ismeretlen weboldalról, a socrative.com-ról fogok írni. Csakúgy, mint előző bejegyzéseim „szereplői”, a socrative is a tanítást igyekszik segíteni, érdekesebbé tenni, és remek ötleteket adhat a tanároknak.

A socrative.com weboldal egy internetes kvíz készítő, amit regisztráció után használhatunk. Tanárként és diákként is bejelentkezhetünk,státuszunktól függően.  Fontosnak tartom leírni, hogy az oldal használata minimális angol tudást igényel. A felület könnyen kezelhető, egyből a kezdő oldal felajánlja nekünk, hogy készítsünk kvízt, így nem tudunk eltévedni.

A create quiz felületre kattintva kiválaszthatjuk, hogy milyen fajtájú feladatot szeretnénk készíteni, van több választós, igaz hamis, és rövid választ igénylő feladattípus is, hasonlóan az interaktív táblához. A tanároknak lehetőségük van a feladatokat egy saját tanteremben elkészíteni és közzétenni, így csak azok a tanulók juthatnak hozzá a tesztekhez, akik az online felületen kialakított tanterem nevét és kódját is ismerik. A beállítási lehetőségek többféle alkalmazási módot tesznek lehetővé, hiszen akár számonkérésnek is használhatjuk a teszteket, mivel minden tanuló a saját neve alatt oldja meg a feladatokat, azonban az anonimitás opciót választva gyakorló, összefoglaló feladatokat is készíthetünk. 

A továbbiakban általam készített kérdéseken, feladatokon keresztül fogom bemutatni a socrative.com  alkalmazási lehetőségeit. Az általam készített kérdések Madách Imre Az ember tragédiája című művéhez, irodalomórára szánt összefoglaló feladatként használhatók.

1.kép

 

 

 Az első képen egy olyan kérdés látható, amire a diákoknak röviden, egy-két szóval kell válaszolniuk. Látható, hogy több válaszlehetőséget is hozzá lehet adni a kérdéshez, ezen felül képet is lehet hozzá csatolni, ami nagyon hasznos lehet például olyan művek esetén, amelyekből film vagy színházi előadás is készült.

2.kép

 

 

A második képen egy olyan feleletválasztós feladat látható, ahol több válaszlehetőség közül kell kiválasztani a helyeset. A válaszlehetőségek számát mi magunk határozhatjuk meg, és bár ez a képen nem látszik, ide is feltölthető akár kép is.

3.kép

 

 

A harmadik feladat nagyon egyszerű, egy állításról kell eldönteni, hogy igaz, vagy hamis. A tanárok előre bejelölhetik itt is, hogy igaz-e az állítás vagy nem, ez is ellátható képpel, sőt magyarázattal is.

Természetesen a felsoroltakon túl is számtalanféle feladat készíthető, sőt a diákoknak is kiadhatjuk, hogy készítsenek egymásnak érdekes, kreatív kvízeket. Az oldal nagy előnye, hogy akár okostelefonról vagy tabletről is használható, így azokban az iskolákban is könnyebben hozzáférhető, ahol nincs elérhető számítógép az iskolában. Engem a weboldal kicsit az interaktív táblához készíthető kvízekre emlékeztetett, miközben készítettem a feladatokat, de a socrative.com nagy előnye, hogy nem kell hozzá külön szoftvert letölteni és táblát használni, sőt a diákok is könnyebben meg tudják találni, és a tanároknak is több beállítási lehetőség áll rendelkezésére.

Interaktív tábla

Ezen a héten az interaktív táblától és annak használatáról írok, természetesen leendő tanárként kritikus szemszögből nézve. Leírom, milyen alkalmazási lehetőségei, előnyei és hátrányai vannak ennek a technikai újdonságnak, és bemutatok néhány, a szakjaimhoz köthető feladatot.

Előző félévben egy egyetemi órám során már megismerkedhettem az interaktív táblával, sőt, a kurzus elvégzésének feltétele saját feladatok alkotása és bemutatása volt. Tapasztalataimnak köszönhetően úgy érzem, hihető véleményt tudok megfogalmazni, felmerült kritikáim jogosnak tekinthetők.

Elsőként a tábla előnyeit emelném ki. Azt mindenképpen el kell ismerni, hogy nagyon látványos és érdekes újításról van szó, amely színt vihet a mindennapok monotonitásába. Mindannyian tudjuk, hisz elégszer mondták már nekünk, manapság egyre nehezebb felkelteni a tanulók figyelmét órán, így minden tanár arra törekszik, hogy érdekes, izgalmas, ugyanakkor hasznos feladatokat találjon ki. Az interaktív tábla ebben nagy segítségünkre lehet, ha képesek vagyunk megfelelően használni, ismerjük a benne rejlő lehetőségeket.

A feladatok elkészítését előre megadott sablonok segítik, amelyek nagyon egyszerűen előhívhatók, és könnyen megtölthetők szavakkal, képekkel. Egy-egy előre megszerkesztett feladat kitöltése a feladat összetettségétől függően körülbelül 10-20 percet vesz igénybe, és ezek is színesebbé tehetik az órát. Ezek mellett lehetőségünk van teljesen önállóan kitalált, egyedi feladatok alkotására is, amihez minden segítséget megkapunk a különböző filctollakkal, hangulatjelekkel, alakzatokkal, képekkel felszerelt programtól. Az alábbi képen (1.kép) egy általam készített feladat táblaképe látható. A feladatot Az embert tragédiájának tanításához készítettem. A megoldónak a különböző körökbe kell az odaillő képeket beillesztenie. A köröket szükséges rögzíteni a programban, ellenkező esetben azok is elmozdulnak, hiszen én magam rajzoltam oda őket. Ezen kívül csak a képeket kellett beillesztenem és mozgathatóvá tennem. A feladat elkészítése nem igényelt hosszú időt, és úgy gondolom megfelelő lehet összefoglaláshoz, vagy a szöveg felelevenítéséhez.

A bemutatott feladattípust több irodalmi szöveg összefoglalásához fel lehet használni, illetve megfelelő gyakorlat ahhoz is, hogy megtudjuk, olvasták-e a tanulók a kötelezően feladott olvasmányt. A nyelv-és beszédfejlesztő szaknál is hasznos lehet az interaktív tábla, ennek segítségével különböző videókat ,hangfájlokat játszhatunk le a tanulóknak, és számos érdekes feladatot készíthetünk hozzájuk, amivel felkelthetjük az érdeklődésüket és könnyebbé tehetjük a tanulást.

Az előnyök mellett azonban a tábla egyik legnagyobb hátránya a hozzáférhetőség, helyesebben a hozzá nem férhetőség. Nagyon sok iskolában, főleg vidéken nem áll rendelkezésre az interaktív tábla, hiszen nem egy olcsó eszközről beszélünk. Vannak olyan iskolák is, ahol a több száz gyerekre mindössze egy vagy két interaktív tábla jut, így háttérbe szorul a használata. Az általam megkérdezett pedagógusok azt mondták, szeretnek a táblával dolgozni, de tulajdonképpen nem tartják elengedhetetlennek és éppen ezért nem is szokták sokszor használni. Idősebb pedagógusoknak kihívást jelenthet a technika megértése, megtanulása, a szoftver telepítése és használata is. Ezeken a nehézségeken közösen szervezett tanfolyamokkal, továbbképzésekkel lehetne tovább lépni, de ezek egyelőre vidéken kis számban érhetőek el. 

Úgy gondolom, az idő előrehaladtával az interaktív tábla állandó és aktív szereplője lehet a tanóráknak, és ennek első lépése az, hogy minket, leendő pedagógusokat már egyetemi éveink alatt megtanítanak a használatára. Ezáltal mi képesek lehetünk a már hosszú ideje pályán lévő kollégáknak is segíteni, illetve meggyőzhetjük őket a tábla használatának szükségességéről és hasznosságáról.

1.kép